Ez a festői szépségű táj a portugál nemzet bölcsője. Az itteni Guimaráes várából indult csatába a mórok ellen az ország függetlenségét kivívó Alfons Henrik.
Az északi hegyvidéken kanyargó Douro folyó Portó városánál torkollik az Atlanti óceánba. A Mesáo Frio és Pinháo település között elterülő napsütötte völgyekben terem a szőlő, amelyből a világhírű portói bor készül. Kevésbé ismert különleges bor az ugyancsak itteni tájkörzet speciális szőlőfajtájából előállított zöld bor" (vinho verde) mely a nyári forróságban kitűnő szomjoltó. A vidék azonban nemcsak boráról híres. A nyolcvanas évek második felében a Cőa folyó völgyében feltárt felszíni sziklarajzok, mint páratlan régészeti leletek ma a világörökség részét képezik.
Ódon várkastélyok, udvarházak, apró egyszerű román stílusú templomok szegélyezik az utat mindenfelé. Az itt élők híven őrzik hagyományos zenéjüket és táncukat, amelyeket az elmaradhatatlan körmenetekben és búcsúkban mutatnak be nagy odaadással, látványos példáját mutatva annak - mint pl. az erős kelta hatást tükröző Mirandai Pauliteiros tánc - hogy a keresztény rituálé hogyan kerekedett fokozatosan felül a régi pogány örökségen.
A természeti környezet bőkezűen látja el gyógyforrásokkal is ezt a vidéket. Carvalhelhos, Chaves és Pedras Salgadas gyógyfürdői, Vidago úszómedencéi és golfpályái testi-lelki felfrissülést kínálnak a vendégeknek. Portó - az „észak fővárosa" és egyben az északi vidék legnagyobb városa a Douro folyó torkolatában fekszik. Jelentése kikötő - eredeti latin nevéből (Portus Cale - nyugodt kikötő) származik az ország mai neve is. Portótól nem messze érdemes ellátogatni a Peneda, Soajo és Gerés természetvédelmi parkba.
Három hangulatos kisváros; Viana do Castelo a Lima folyó torkolatában, Braga a Portótól alig 30 km-re fekvő püspöki székhely, és Guimaráes 12. századi várkastélya a portugál nemzet bölcsője, ahonnan Alfons Henrik király csatába indult és végül Kasztíliával szembeszállva kivívta az ország függetlenségét.

Válogasson kedvére akciós utazási ajánlatainkból!